" Természet és tájfotósként különböző kontinensek országait utazzák be. Különösen érdeklődnek a Föld érintetlen tájai iránt, mint a szél és jég jellemezte Patagónia.  Fényképészeti stílusukat a fények, a színek és a nagyfokú kreativitás jellemzi.
Állatkölykök valahol Afrikában, lámák az Andokban, Drakula gróf vára Erdélyben, vagy a Halál völgye a kaliforniai sivatagban. Ezerszer megfényképezett témák, de képeiken valahogy másként látni az ismert helyeket, mint máshol. Nincs titok, állítják az alkotók, de talán mégis.  Annyi mindenképpen, hogy a kamera és a táj önmagában nagyon kevés. Szem kell hozzá, értő szem, és türelem. Rengeteg türelem és alázat. Meglátni önmagában kevés, a képhez több kell. Bressont idézve „a szem a szív és a lélek együttes munkája”.

Az interjú a Digitális Fotó Magazin 2010.05. számában olvasható